VILÁGMÉRETŰ TREND
A Szövetkezés
A globalizáció fokozódó erősödésével egyre inkább megfigyelhető, világméretű trend bontakozott ki a szövetkezetek fejlődésében.
Ebben a fejlődésben egyértelműen megfigyelhető, hogy a multinacionális nagyvállalatok fokozatos leépítésekkel a válság jeleit mutatják, míg a kis- és középvállalatok ezen belül az új típusú (un. tulajdonosi) szövetkezetek gazdasági és politikai szerepe egyre erősödik.
A Szövetkezetek innovatív képességének következtében a kis és középvállalkozások nagy részét „speciális” kereteken belül un. Integrációs egységeken keresztül képesek csatlakoztatni.
Következésképpen világméretű trend, hogy a csatlakozások hatására mára a foglalkoztatottak több mint felét az ilyen speciális gazdasági szervezetek (Szövetkezetek) alkalmazzák.
Ennek hatására - a szövetkezés előnyei - GDP alakulására is kihatnak tekintettel arra, hogy szövetkezeti formák összességében jelentős tényezővé váltak a jövedelem előállítás és a munkaerőpiac területén is.
Megfigyelhető az a tény is, hogy a globalizáció következtében a hazai vállalatok (vállalkozások) sokkal intenzívebb versenyre kényszerülnek, mint a hasonló adottságú külföldi cégek.
A fokozódó versenyhez történő igazodás a minőségre és költségekre érzékenyebb helyzetet eredményez.
Az új követelmény - a minőségi igény – miatt, fokozottabb jelentőség hárul a vállalatok (vállalkozások) beszállítóira is.
A következő jelentős trend az ún. „lokális paradoxon” azaz miközben a nagyobb vállalatok nemzetközi piacon versenyeznek, nemzetközi versenystratégiákat követnek, addig hazai tevékenységeik koncentrálódnak.
Következésképpen megfigyelhető, hogy egy-egy iparág egy-egy körzetben összpontosul, azonban a vállalkozásoknak csak kis része tud minden körzetben eredményes lenni és csupán néhány iparágban, azaz a konkurencia jelenléte miatt specializálódni kényszerülnek néhány iparágra és erre koncentrálják erőforrásaikat is.
Könnyen belátható, hogy a verseny azok javára dől el, akik nem harcolnak hanem kapcsolódnak a „konkurenciához” és együttesen összevont erővel érnek el sikereket itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt.
Mindezek a gazdasági és társadalmi trendek irányították rá a figyelmet a speciális vállalkozási formára a szövetkezeti formára, ahol egyszerre teremthetők meg az együttműködés feltételei a versenyhelyzetből keletkezett előnyökkel.
A szövetkezeti forma a vállalkozások számára a verseny négy, eddig feltáratlan alaptényezőjét biztosítja, mely egyrészt a programokhoz csatlakozó tagok számára működésbiztonság szempontjából alapvető, másrészt a hazai piaci szegmens méretét növelő tényező úgy, hogy nem alkot egy állandó, statikus rendszert, hanem folyamatosan - a résztvevő vállalkozások érdekeinek megfelelő – változó, igen dinamikus rendszert képeznek.
Ha tehát a vállalati verseny a szövetkezetbe történő új belépővel fokozódik, mely valamilyen speciális szolgáltatást nyújt, akkor ez egy kapcsolódó / támogató vállalat lesz - mivel speciális szolgáltatást nyújt, - fokozza a szövetkezeti tagok igényeinek intenzitását, egyben fokozza a kereslet minőségét, valamint a kapcsolódó vállalkozás részéről új piac kialakulását is eredményezi.
Azáltal, hogy növekedik a kapcsolódó vállalkozás termelésvolumene, nem elhanyagolható árbevétel növekedést is eredményez.
A versenyképesség növekedésének hatására – az előzőeken túl - a kapcsolódó vállalkozások részére nem csak az alapvető banki szolgáltatások állnak rendelkezésre, hanem a speciális (egyénre szabott) szövetkezeti pénzügyi szolgáltatások is elérhetővé válnak.
A szövetkezethez történő csatlakozás hatására lehetőség nyílik továbbá a vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilitására a szövetkezet által létrehozott vagy koordinált kockázati tőketársaságok keretén belül.
A verseny tehát a szövetkezetben, nem árversenyben jelentkezik, hanem a minőség és specialitás (pl. előnyös finanszírozás, a meglévő erők, eszközök összevonása, stb.) területekben rejlő lehetőségen alapul.
Nemzetközi tapasztalatok alapján a szövetkezetekben tevékenykedő vállalatok termelékenysége évente legalább 4 %-kal javul, az eredményességük pedig közel 6 %-kal emelkedik, ezáltal termelésbiztonságuk jelentősen fokozódik.